Egressy Gábor (1808-1866)

Egressy Gábor (1808-1866)

Egressy Gábor (született: Galambos Gábor, Sajólászlófalva, 1808. november 3. – Pest,1866. július 30.) színész, a Nemzeti Színház első együttesének tagja, a Kisfaludy Társaság tagja (1863), Petőfi Sándor barátja, Egressy Béni bátyja.

Református pap gyermekeként született. Otthonról háromszor is megszökött, hogy színésznek álljon. Két esztendeig különböző vándorszínész-társulatokkal járta az országot, majd a kassai állandó színtársulatba került.

1831-ben megházasodott, Szentpétery Zsuzsika színésznőt, Szentpétery Zsigmond húgát vette feleségül. 1833-ban Kolozsvárra ment játszani, majd részt vett aBánk bán ősbemutatójában. 1835-ben a budaiVárszínház tagja lett. 1837–ben Bécsbe ment tanulni a színészmesterséget, de csakhamar hazatért, és 1837augusztusában felvette őt a Pesti Magyar Színház, amely a későbbi Nemzeti Színház. 1838-ban vidéki vendégkörutat tartott. Fontos kapcsolatot tartott fennVörösmartyval, 1844-ben pedig barátságot kötött Petőfivel, akiről ő készítette az egyetlen fotográfiát.

1848. március 15-én ő adta elő a Nemzeti Színházban a Nemzeti dalt (sőt, néhány kutató szerint már aNemzeti Múzeum lépcsőjén is). A szabadságharc idején nemzetőr, elkísérte Kossuthot a népfelkelést szervező toborzóútján, majd két hónapig Szeged kormánybiztosa volt. 1849-ben a fegyverletétel utánTörökországba menekült, halálos ítélettel sújtották. Csak 1850 szeptemberében tért haza. 1851. október 7-én amnesztiában részesült, és hamarosan újra felléphetett a Nemzeti Színház tagjaként, ahol 1859-ig játszott. 1857-ben az újjáépült Miskolci Nemzeti Színház megnyitásán főszerepet játszott a Marót bán című Vörösmarty-darabban. 1865-től a Színitanoda tanára lett. Obernyik Károly Brankovics című drámájának előadása közben kapott szélütést, és aznap elhunyt.

 
Egressy Gábor és családjának sírja Budapesten. Kerepesi temető: 29/1-2-9. A kivitelező: Gerenday-cég
Korának legműveltebb színészeként jegyezték, a színészet első magyar elméletírója volt.
Fontos szerepet játszott Shakespeare népszerűsítésében, az angol drámaíró több munkáját is lefordította.
1860-ban ő alapította meg az első színházi újságot Magyar Színházi Lap címmel, amelynek szerkesztője volt.

www.wikipedia.org