Mijo Radnić (1636-1707 v.1709)

Mijo Radnić (1636-1707 v.1709)

Mijo Radnić (Mihajlo avagy Mihovil) (Kalocsa, 1636. - Buda, 1707. vagy 1709.)

Itáliában járt egyetemre.

Káplán volt Biogradban. Míg Boszniában volt, egy kolostorban élt Olovóban, ahol gvardián volt. Később a ferences rend boszniai tartományának titkára valamint. Ezek után valamennyi időre Rómába ment, majd visszatért Boszniába.

A budai kolostor gvardiánja is volt, I. Leopold császár kinevezte udvari teológus tanácsadónak is.

A Bécs és a Török Császárság között vívott háborúk (1663-1664) alatt és után a katolikus egyház nagy veszteségeket szenvedett. Boszniát a törökök tönkretették: sok ferences kolostort leromboltak, a horvát katolikusok 80%-a pedig elköltözött Boszniából, köztük sok ferences is. Bár voltak, akik tiltakoztak, Radnić kitartott amellett, hogy a horvátokat Bácskába vinni nem hibás lépés, hiszen: "valószínűleg úgy képzelte, hogy nem idegenbe viszi a lakosságot, hanem a saját hazájába".

A dalmát Radnić családból származott, amelyből sok ferences szerzetes és tanult személy származott, de sok katona is, akiről Andrija Kačić-Miošić (Radnić Grgota, Radnić Mijo zvani Armanda és Radnić Jure) írt.

A horvátok első írója Bácskában.

Úgy tekintünk rá, mint aki a budai horvát ferences írók körével együtt (Marijan Jaić, Lovor Bračuljević, Matija Petar Katančić, Grgo Ćevapović, Grgo Peštalić, Emerik Pavić, Stjepan Vilov és mások) nagy szerepet játszott a horvát kultúra fejlődésében a XVIII. és XIX. században Magyarországon.

Radnić könyvét, a Gondolatokat a Szabadkai Városi Könyvtárban őrzik.

Forrás: https://hr.wikipedia.org/wiki/Mihovil_Radni87