Bazsalikom

Bazsalikom

Az ​​1928-ban kiadott Modern szerb költők antológiája Szenteleky Kornél és Debreczeni József tolmácsolásában mutatja be a XIX. század végének és a XX. század elejének kiemelkedő délszláv alkotóit, felismerve azt a feladatot, hogy az első világháborút követő vészterhes esztendőkben a saját identitását kereső „vajdasági magyar kultúrának kell megtennie az első lépéseket a szerb kultúrával való együttműködés felé”, hiszen megfelelő kapcsolat csak a párbeszédképesség és a másság kölcsönös méltányolása által fejlődhet ki. A gyűjteményt Bogdan Popović 1911-ben megjelent lírai válogatását alapul véve készítették el, s megtalálhatók benne többek között Ivo Andrić, Miloš Crnjanski, Jovan Dučić, Vojislav Ilić, Desanka Maksimović, Veljko Petrović, Milan Rakić, Aleksa Šantić és Augustin Ujević versei. Az antológia kordokumentumként egy korszak esztétikai értékrendjéről, nyelvezetéről, irodalmi viszonyairól tanúskodik, melyek a mai olvasó számára talán megmosolyogtatónak tűnnek. Jó példa erre a névválasztás okainak kifejtése Szenteleky bevezetőjében: „A bazsalikom, ez a szerény, szagos, szomorú virág nagy szerepet játszik a szerb nép életében. […] Mikor ezt a finom, szerény, apróajkú virágot a kezembe veszem, valami mélyebb szimbólumot érzek. A hasonlatok hosszú lánca kínálkozik egy ilyen nyájas, szomorú virágszál szemlélésekor. A finomság, az eredeti illat, az egyszerűség, a szomorúság éppúgy ráillik a virágra, mint a poézisre.

(moly.hu)