Petrik Pál festő, díszlettervező (1916-1996)

Petrik Pál festő, díszlettervező (1916-1996)


Mesterei: Nedeljko Gvozdenović Hangya András.
1931-34 között címfestést tanult; 1947-51: belgrádi Képzőművészeti Akadémia, mestere: Nedeljko Gvozdenović; 1934-40: címfestő Szabadkán; 1945-47: részt vett Hangya András figurális rajztanfolyamán. 1951-80: a Szabadkai Népszínház díszlettervezője. 1965: Forum Képzőművészeti Díj, Újvidék; Szabadka város Októberi Díja. Díszletterveiért a Vajdasági Színházak Találkozóján több díjat és elismerést kapott (Katona J.: Bánk bán, 1969; Williams, T.: Az iguána éjszakája, 1973; Brecht, B.: Kurázsi mama, szerbhorvát társulat, 1976; Danek, O.: Negyven gazfickó meg egy ma született bárány, 1984). A belgrádi Sterija Játékokon Tóth Ferenc Jób c. drámájának díszlettervében alkalmazott színhasználatáért kapott díjat. 1953: első díszlete Niccodemi Hajnalban, délben, este c. darabjának díszlete. Harmincéves tevékenysége alatt sok klasszikus és modern színpadképet készített (pl. Shakespeare: Szentivánéji álom; Madách I.: Az ember tragédiája; Dürrenmatt: A nagy Romulusz). A zentai, a topolyai, az óbecsei művésztelepek egyik alapító tagja. A zentai művésztelepen harminc évig alkotott. A 9 + 1 képzőművészeti csoport tagja. 1948-90 között mintegy száz csoportos kiállításon vett részt. Az akadémia befejezését követő évtizedben realista és mérsékelten figuratív expresszionista képeket festett. A 60-as években különleges hatást ért el a homokszemcsék olajfestékkel való keverésével (Álarcok, 1959 és Papírfigurák, 1961). A későbbiekben a festészet hagyományos eszközeit alig használja, kombinált technikával, a homok vászonra vitelének módjaival kísérletezik (Duna-part). Emberalak-kontúrok is felbukkannak egyes képein (Balladák c. sorozata). Homokképei révén a 60-as évek jugoszláv informel festészetének egyik kiemelkedő képviselője. A homok mellett más anyagokkal is kísérletezett, pl. üvegcseréppel.

(Balázs-Arth Valéria, artportal.hu)