Ana Bešlić (1912 – 2008)

Ana Bešlić (1912 – 2008)

Ana Beslic 1912. március 16-án született Bajmokon. Gyermekkorát három leánytestvérével együtt a Bajmok melletti Sári pusztán töltötte. A középiskolát Zágrábban, Grazban és Bécsben végezte. 1937-ben Belgrádba ment férjhez, s 1939-ben itt iratkozott be a Képzőművészeti Iskola szobrászati tagozatára, ahol felsőoktatási szinten folyt a mesterségbeli tudás elsajátítása. 1942-ben a lebombázott Belgrádból sári pusztai tanyájukra, majd 1945-ben ismét Belgrádba tér vissza, ahol az újonnan alakult Képzőművészeti Akadémia szobrászati szakán folytatja tanulmányait.
Torna Rosandic, Sreten Stojanovic és Radet a Stankovic kiváló szobrászok a tanítómesterei. Miután diplomáit az akadémián és befejezte postgraduális tanulmányait, 1950-ben felvették Rosandic Mesterműhelyé­be munkatársnak. Itt Ante Grzetic, Olga Jancic, Sava Sandic, Jovan Soldatovic, Ratomir Stojadinovic és később Milica Ribnikar szobrászokkal dolgozott együtt. A Mesterműhely jelentős szerepet játszik ennek a szobrásznemzedéknek a kifejlődésében. 
1955-ben feloszlik a Mesterműhelybe tömörült csoport és Ana Beslic 1957-től saját műtermiben dolgozik. Munkásságának színhelye most már főként Belgrád, de azért állandóan tartja a kapcsolatot szabadkai környezetével és tartományunk művészetével is.
1951-ben a palicsi Nyári Színpad felállítja a szobrásznő Thália szobrát. Ebben az esztendőben vesz részt először a szerb képzőművészek belgrádi és a jugoszláv képzőművészet ljubljanai kiállításán. 1954-ben Szabadkán Bosán Györggyel rendeznek kiállítást. A tárlaton tizenhárom, különböző anyagú és felfogású szobrot mutat be. 
1955-ben elkészült első önálló emlékműve, amely egy anyát ábrázol gyermekével. 1955-tel le is zárul művészi tevékenységének első szakasza, a tanulás és tapasztalatszerzés, a mesterségbeli tudás elsajátításának ideje. 

Ennek a fejlődési szakasznak az összegezését Ana Beslic 1959-ben, a belgrádi Művészeti Pavilonban megrendezett II. önálló kiállításán mutatja be. A kiállításon hét emlékműtervezet, három térkompozíció, há­rom Mozgás elnevezésű szobor, öt fémbe öntött kép, gyökér megoldá­sok és egyéb szobrok, összesen 27 alkotása srerepel. Ezek a művei gipszből, kőből és bronzból készült szerves asrzooiádók plasztikai megoldásai „egy absztrakt fejlődési folyamat hírnökei " — ahogyan K. Ambrozic
jellemzi Ana Beslic kiállítását.

1962-ben Ana Beslic Franciaországban tartózkodik. Az Atlanti-óceán partján, egy erdőszélen fedezte fel a gyökerek  arázslatos fonódását és 1963-tól 1966-ig a gyökér-témák teljesen kitöltik szobrászatát, melynek egyedi példányait a belgrádi Kultúrközpont Galériája mutatja be ön­álló kiállításán. Az 1961 és 1963 között megalkotott Széthulló alakzatok
és a Gyökerek is Ana Beslic átmeneti korszakába tartoznak. 
1963-ban, a Forma Viva résztvevőjeként a Képzőművészeti Találkozó palicsi, országos szemléjén állít ki. Műveivel szerepel is az 1968-ban megrendezett I. Országos Kerámia Triennálén (Szabadka). 1964-ben szobraival részt vesz a II. Jugoszláv Művészet Triennáléján, a Szerbiai Képzőművészek Egyesületének (ULUS) belgrádi kiállításán, a Belgrádi Szobrászat 20. Esztendejének Jubileumi tárlatán, a szabadkai Képzőművészeti Találkozó III. Országos Művésztelepi Kiállításán, a
belgrádi Októberi Szalon és a zombori Képzőművészeti ős z kiállításán, így ez az év is egy intenzív kiállítási tevékenységben telik el. 1965-ben a dachaui emlékmű részére fém-zománc faliképet készít Glid Nándor, szintén szabadkai származású szobrászművész szoborkompozíciója mellé.

1966-ban kezdi Ana Beslic készkeni a Nyitott forma sorozat szí­nes gipszszobrait és 1967-ben a IX. Nyitott forma már poliészterből készül. Színes gömbjeit 1967-Triennáléján, Belgrádban, ahol szobrait az új irányzatok csoportjában
helyezik el. 
1967-ben Zomborban mutatja be munkásságát, VI. önálló kiállításán. Ebben az esztendőben készülnek a Nyitott forma sorozat szobrai színes poliészterből és ezeket jelentős hazai és külföldi kiállításokon mutatja be, így a Modern Szerb Művészet szkopjei kiállításán, (1972), a Belgrádi Modern Művészet tárlatán Budapesten (1977), a Holland Den Haagban (1969), Szabadkán a Művésznők Nemzetközi Kiállításán, a Képzőművészeti Találkozó Galériájában. A Nyitott formák közül a IX. Változat a belgrádi Művészeti Múzeum, a XIII. Változat pedig a szabadkai Városi Múzeum tulajdona. 

1974-ben részt vesz alkotásaival a Vajdasági Művésztelepek jubileumi Kiállításán, melyet a szabadkai Képzőművészeti Találkozó szervez. A művésznő gyakran jár tanulmányútra. Ebben az évben egy nyugat-né­metországi úton gyarapította tudását és ismereteit. 1975-ben részt vesz a labini Dubraván megrendezett Nemzetközi Mediterrán Szobrász Szimpozionon,
melyet Josip Diminic vezet. Ana Bellié egy két és fél méter magas mészkőszobrot készít el. A Szétrepedt termés impozánsan illeszkedik a hegykoszorúk övezte mezőbe. 
1977-ben Ana Belic újból Isztriában van — Labinban rendezik meg XI. önálló kiállítását, amelyen tizennégy poliészterből és színes tűzálló üvegből készült munkát, a Kétszínű szoborsorozat példányait és egy sor domborművet állít ki. 


Mivel 1982-ben 70. életévébe lépett a művésznő, s három évtizedes kemény, de sikeres alkotói munkát tudott már maga mögött, így időszerű volt egy mindent átfogó gyűjteményes kiállítás megrendezése, amelyen számba vesszük és felmérjük ennek a sokoldalú és eredményes szobrásznak az érdemeit. A művésznő felajánlása, hogy Szabadkán mutassa be
gyűjteményes anyagát (1948-tól 1983-ig), és hogy egy kritikai értékeléssel, komplett, időrendi műtárgylistával és bibliográfiai adatokkal ellátott kéziratot bocsásson rendelkezésünkre — főként a vajdasági kultúra és a szabadkai művészi élet, valamint művelődéstörténet nagy eseménye; a jugoszláv művészet dokumentálásához és az általános képzőművészi
kultúránk fejlesztéséhez való hozzájárulás. 

Szilágyi Gábor: ANA BESLIC SZOBRÁSZMŰVÉSZ GYŰJTEMÉNYES KIÁLLÍTÁSA ÉS MONOGRÁFIÁJA 

http://adattar.vmmi.org/