Aczél Henrik Emil  festőművész, iparművész (1876-1946)

Aczél Henrik Emil festőművész, iparművész (1876-1946)

A budapesti Iparművészeti Iskolában Morelli Gusztáv, Benczúr Gyula, Székely Bertalan és Lotz Károly növendéke (1889–1893), hosszabb tanulmányutat tett Olaszországban, majd Münchenben festészetet tanult.

A budapesti Iparművészeti Múzeum munkatársa (1896–1899); közben nagy sikerrel szerepelt a budapesti Műcsarnokban rendezett nemzetközi tárlaton (1897–1898). 1896-tól kiállító művész. Szabadkán élt (1904–1913); a helyi Felső Nőipari és Iparművészeti Szakiskola alapító igazgatója és r. tanára (1910–1913).

Első rajzleckéit Nagyváradon Szamossy Elektől vette (Szamossy vándorfestőként Munkácsy Mihály első tanítómestere is volt). Szabadkán először 1903-ban járt, megfestette a helyi izraelita hitközségi elnök, Freudenberg Márk portréját. Miután a képe sikeres lett, sorra elvállalta jeles közéleti személyek arcképének megörökítését (Baross Gábor, Tisza Kálmán, Wahrmann Mór stb.). ő készítette el Szabadka városa díszokleveleit, képkereteket faragott, színházi függönyt festett. Szabadkán ipari és iparművészeti múzeum megalapítását kezdeményezte (eredménytelenül, 1907-ben), majd Liuba Kornéllal képző- és iparművészeti tanfolyamot indított (1909-től). A szabadkai Szabad Lyceum tagjaként több előadást tartott a művészet iparra való kiterjesztésének szükségességéről. Festményeket restaurált (pl.: Jakobey Károly: Mária-oltárkép, 1911), karikatúrákat rajzolt, amelyek a szabadkai Színházi Ujságban jelentek meg (1911–1912). Az I. világháború idején Budapestre költözött, ahol elsősorban iparművészettel – bőr- és szövőmunkákkal – foglalkozott, portrékat és szimbolista tájképeket festett, festőiskolát alapított.

Elegánsan berendezett műterme az Aradi utcában (Budapest Terézváros, VI. kerület) volt. Finom színvilágú képei (portréi és tájképei) a szimbolizmus és a szecesszió jegyeit viselik. A Szabadkai Városi Múzeum állandó kiállításán (1984–1987) három képe is szerepelt.

Kozák Péter

nevpont.hu