Jakab Dezső (1864-1932)

Jakab Dezső (1864-1932)

Jakab Dezső magyar építész, Komor Marcell mellett a Lechner Ödön által kezdeményezett nemzeti szecessziósirányzat nagy alakja.

1893-ban szerzett oklevelet a budapesti Műegyetemen. Ezután tanulmányutakon járt Németországban, Olaszországban, Franciaországban, Angliában, Hollandiában, és Belgiumban. Fiatal építészként több építészirodában, szerzett gyakorlati ismereteket. Id.Francsek Imrénél dolgozott, a vele együtt végzett Komor Marcell-lel. Később a Korb- és a Pecz- irodában is megfordult. Rövidebb ideig munkatársa volt Lechner Ödönnek is. 1896-ban a Földművelésügyi Minisztérium kiállítás tervezői osztályára került, ahol megtervezte az Ezredéves kiállítás több épületét.

1897-ben kezdett együtt dolgozni Komor Marcell-lel, majd 1899-ben közös irodát nyitottak. E társulás 1918-ig tartott. Első időben főként bérházakra kaptak megbízásokat (Budapest, Szondy-, és Csengery- utca sarkán, 1899-ben,; Döbrentei téren, 1902-ben.) Komor Marcellel közös műtermes villájukat a Budapest, II. Keleti Károly utca 29-31 alatt 1909-ben tervezték és valósították meg.

Már városrendezési feladatokat is magában rejtő megbízásuk volt Marosvásárhely új városközpontjának megalkotása. Az ide épült Kultúrpalota – a korszak egyik legkoncepciózusabb alkotása – díszítését a Gödöllői művésztelep művészei készítették. Sok középületet terveztek Szabadkára.(Zsinagóga, 1902; Városháza, 1908–1910; Banképület, 1907; Takarékpénztár, 1908; Fürdőtelep, Palics, 1909–12), Budapestre Népopera (Erkel Színház), 1912–13; a Palace szálló (Rákóczi út 43, 1910–11), Pozsony (Városi Vigadó és Zenepalota 1906).

1920-as évek elején vejével, Sós Aladárral társult. Még 1913-ban Komor Marcell-lel együtt tervezték a Munkásbiztosító pénztár (OTI) székházát a Fiumei úton, melynek bővítésére 1930-ban került sor, melyen veje, Sós Aladár is részt vett. A Svábhegyi szanatórium már Sós Aladárral közös alkotása.

Szobor-emlékmű pályázatokon is részt vett. (Budapest, Kossuth-mauzóleum terve, 1902, Komor Marcellel és Vedres Márkkal; Kossuth-szobor terve, 1908, Komor Marcellel és Kallós Edével).

Cikkei jelentek meg Angol kertvárosok (A Ház 1909. 4–5., 81–87.); A mai korszerű építészetről (Vállalkozók Lapja, 1929. jan. 9., 3–4., 1929. jan. 16. 3–4.); Die Gefolgschaft Edmund Lechners (A Műgyűjtő 1930. 8–9., 245–247.) címmel. Munkásságáért a Magyar Mérnök és Építész Egylet nagy arany és ezüst érmét nyerte el, ahol számos előadást tartott tanulmányútjairól.

„ Jakab Dezső - Komor Marcell-lel szövetkezve - vitte be Szabadkát Európába. Vagy Európa szédült be Szabadkára. Végeredményben mindegy. Vándor, ha erre jársz, gondolj Jakab Dezsőre (és Komor Marcellra), és állj meg a Fehér Hajó épülete előtt, a város egyik legszebb sarokháza ugyanis az ő tervei alapján épült fel, az eklektika stílusában. Uram, ne add, hogy újra barbárok rohanják le a várost, mely oly sokat köszönhet a két építésznek.”

(https://hu.wikipedia.org/wiki/Jakab_Dezs91)