Danilo Kiš (1935-1989) író

Danilo Kiš (1935-1989) író

Danilo Kiš (cirill írással Данило Киш, Szabadka, 1935. február 22. – Párizs, 1989. október 15.) magyar-zsidó származású jugoszláv (szerb) író.

Kiss Dániel néven született a vajdasági Szabadkán 1935-ben, Kiss (Kohn) Ede (Eduard Kiš) és Milica Dragićević fiaként, így egyszerre volt magyar-zsidó és szerb származású is. Bár szerbül írt, néha magyarul jegyzetelt.[1] Jól tudott magyarul; úgy vallotta, hogy Adyhatására lett író (1947-ben fordított is tőle).Gyermekkorában néhány évig a Zala megyeiKerkebarabáson élt. Itt magyar iskolába járt, első fogalmazásait is magyarul írta. Apját innen hurcolták el 1944-ben Auschwitzba.

A háború után a család megmaradt része az anya családjához, a montenegrói Cetinjébement. 1954-ben ott érettségizett, majd a Belgrádi Egyetemen tanult, ahol 1958-ban szerzett diplomát. Ő volt az első diák, aki összehasonlító irodalomtudományt végzett. AVidici magazin jelentős személyisége volt, 1960-ig dolgozott ott. 1962-ben publikálta első két novelláját, a Manzárdot (Mansarda) és a 44. zsoltárt (Psalam 44). 1973-ban NIN-díjat kapott Peščanik című munkájáért. A következő években több hazai és külföldi elismerésben részesült.

Miután szerb nyelvi lektor lett két franciaországi egyetemen (Strasbourg, Párizs), élete nagy részét Párizsban töltötte. 1962-ben feleségül vette Mirjana Miočinovićot, akitől 1981-ben elvált. Ezután Pascale Delpech-sel élt együtt. Tüdőrákban hunyt el.

Művei
Mansarda: satirična poema, 1962 (regény; magyarul: Manzárd)
Psalam 44, 1962 (regény)
Bašta, pepeo, 1965 (regény; magyarul: Kert, hamu)
Rani jadi: za decu i osetljive, 1970 (novellák; magyarul: Korai bánat)
Peščanik, 1972 (regény; magyarul: Fövenyóra; Tolnai Szabolcs rendezésében 2007-ben film készült belőle)
Po-etika, 1972 (esszé)
Po-etika, knjiga druga, 1974 (interjúk)
Grobnica za Borisa Davidoviča: sedam poglavlja jedne zajedničke povesti, 1976 (novellák; magyarul: Borisz Danilovics síremléke)
Čas anatomije, 1978 (regény; magyarul: Anatómiai lecke)
Noć i magla, 1983 (dráma)
Homo poeticus, 1983 (esszék és interjúk)
Enciklopedija mrtvih, 1983 (novellák; magyarul: A holtak enciklopédiája)
Gorki talog iskustva, 1990 (interjúk)
Život, literatura, 1990 (interjúk és esszék)
Pesme i prepevi, 1992 (versek)
Lauta i ožiljci, 1994 (novellák; magyarul: Lant és sebhelyek)
Skladište, 1995 (szövegek)
Varia, 1995 (esszék, cikkek és novellák)
Pesme, Elektra, 1995 (versek)

(www.wikipedia.org)