Tolnai Ottó (1940-) író, költő, műfordító

Tolnai Ottó (1940-) író, költő, műfordító

Tolnai Ottó (Magyarkanizsa, 1940. július 5. –) Kossuth-díjas szerbiai magyar író, költő, műfordító. A vajdasági magyar irodalom sokoldalú és egyik legkiemelkedőbb alakja. Műveitnémet, francia és szerb nyelvre fordították le.

Tisza-parti városban, Magyarkanizsán született. 1955 és 1959 között a zentai magyar gimnázium tanulója volt. 1959 és 1962 között az Újvidéki Egyetemen, majd a Zágrábi Egyetemen tanult, magyar nyelv- és irodalom és filozófia szakokon.

1956-tól publikál, eleinte rövidprózával, majd 1960-tól versekkel is jelentkezett. 1961-től az újvidéki Ifjúság hetilap Symposion mellékletének szerkesztője, majd az ebből létrejövő,1964-ben induló Új Symposion alapító munkatársa, 1969 és 1974 között főszerkesztője volt, ahonnan a jugoszláv cenzúra nyomására kellett távoznia. 1974 és 1994 között azÚjvidéki Rádió magyar adásának szerkesztőjeként és képzőművészeti kritikusaként dolgozott. (Művészeti íróként azóta is számontartják.[1]) 1992-től 2004-ig az Új Symposion megszűnése után megalakult és Veszprémben megjelenő Ex Symposion főszerkesztője, azóta a szerkesztőség elnöke.

Fiatal éveitől kezdve Újvidéken élt, ahol barátaival, köztük Domonkos Istvánnal és Végel Lászlóval igen hamar a helyi irodalmi- és közélet fontos szereplőivé váltak. Első verseskötete 1963-ban, első regénye, a rovarház 1969-ben jelent meg. A kettő között 1967-ben aHíd-díj elnevezésű vajdasági irodalmi kitüntetéssel jutalmazták, amelyet tizenhárom év múltán újból megkapott. 1968-ban Domonkos Istvánnal közös könyve jelent meg a Symposion könyvek (az Új Symposion könyvmelléklet-sorozata) keretében, Valóban mi lesz velünkcímmel. Bayer aspirin című monodrámáját Jancsó Miklós rendezésében Ladik Katalin adta elő az Újvidéki Színházban 1981-ben.

1966-tól 1990-ig a Jugoszláv Írószövetség tagja, a szervezet utolsó elnöke volt, annak megszűnése előtt. 1994-től a Szabadka mellettiPalicson él. 1998-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja. 2001-ben a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai közé választotta. 2004-ben egy évet DAAD-ösztöndíjjal Berlinben tartózkodott. 2005-ben Költő disznózsírból című könyvéért megkapta aMagyar Irodalmi Díjat. 2007-ben Kossuth-díjban részesült.

Érdekes vonulat munkásságában a fiktív lexikoncikkek írása (Új Tolnai világlexikona), ezekben „…olyan fogalmak magyarázatára törekszik, amelyek a Tolnai Világlexikonában nem szerepeltek, vagy meghatározásuk szerinte hiányos. Komoly stúdiumokat folytat ez ügyben a pufajkáról, a Lídia bélésről, Bláthy Ottóról, a tojásról vagy éppen az orchideáról.”[2]

Művei


1963 Homorú versek (versek)
1967 Sirálymellcsont (versek)
1968 Valóban mi lesz velünk (versek, Domonkos Istvánnal közösen)
1969 rovarház (regény)
1969 Agyonvert csipke (versek)
1970 Ördögfej (regény)
1972 Gogol halála (elbeszélések)
1973 Legyek karfiol (versek)
1973 Versek
1978 Sáfrány Imre (képzőművészeti monográfia)
1980 Világpor (versek)
1982 Elefántpuszi. Versek koravén gyerekeknek
1983 Virág utca 3. (regény)
1983 Vidéki Orfeusz (versek)
1986 Rokokokokó (versek)
1986 Gyökérrágó (versek)
1987 Prózák könyve (elbeszélések)
1989 Cápácskám: apu (gyerekversek)
1992 árvacsáth (versek)
1992 Wilhelm-dalok, avagy a vidéki Orfeusz (versek)
1992 Versek könyve
1992 A meztelen bohóc (esszék)
1994 Június (elbeszélések)
1994 Kékítőgolyó. Új prózák könyve (elbeszélések)
1996 Végel(ő)adás (dráma)
1997 Rothadt márvány. Jugoplasztika (képzőművészeti esszék)
2001 Balkáni babér (katalekták)
2004 Költő disznózsírból (interjúkötet, Parti Nagy Lajossal közösen)
2005 Szög a nadírban. Kovács Antal naplója
2006 Ómama egy rotterdami gengszterfilmben (regény versekből)

Díjai


1967, 1980 Híd-díj
1988 Mikes Kelemen-díj
1988 Szirmai Károly-díj
1991 József Attila-díj
1991 Üzenet-díj
1992 Kortárs-díj
1992 Év Könyve-jutalom
1993 Ady Endre-díj
1993 IRAT-nívójutalom
1994 Alföld-díj
1995 Déry Tibor-jutalom
1997 Füst Milán-díj
1997 Bodrogvári Ferenc-díj
1999 Weöres Sándor-díj
1999 Bezerédj-díj
2000 A Köztársasági Elnök aranyérme
2000 Radnóti-díj
2001 Párhuzamos Kultúráért díj[3]
2005 Magyar Irodalmi Díj
2007 Kossuth-díj

(www.wikipedia.org)