Munk Artúr: Hinterland

Munk Artúr: Hinterland

1933-ban jelent meg Munk Artúrnak a hátország regénye, a ’Hinterland’ látlelete, a háborús korrupciók lexikonja, „a mögöttes országrész háborúja” (néhány felejthetetlen figurával), amely 1981-ben ismét kikerült az újvidéki Forum Könyvkiadó nyomdájából. E műben már sokkal érzékletesebben mintázza meg az emberi sorsokat, s közben jellemzi is őket. Bori Imre könyvében Szenteleky Kornélt idézi: ,,...fájdalmasan igaz annak az ostobán vakmerő magyar hadnagynak alakja is, akinek fél arcát viszi el a gránát, és igazak azok a nők is, akik kihasználják a háború bomlott erkölcsi rendjét, a halál árnyékában tobzódó nemiség, vöröskeresztes ápolónők, orvosok, szimuláns katonák, rossz illatú suta hadigazdagok...'' Szerzőjének neve nem sokat mond a mai magyar olvasónak, de Bori Imre pompás utószava kedvcsináló a belelapozónak. Igen, a háború, pláne az első, annyian írtak róla: Krúdy, Móricz, Móra, Tersánszky, de ezek az óriások nem tudósíthattak saját élményeik alapján, például arról a tényről, miért volt annyi magyar harcosa az orosz forradalomnak. El kell hinnünk Munk Artúrnak: Nagy István, Kiss
János és Róth Dezső előbb voltak vöröskatonák, mint meggyőződéses forradalmárok. Ami helytállásuk értékéből és értékeléséből mit sem von le.
Ezt egy nem túl termékeny, de szavahihető orvosíró tollából tudjuk, akinek a ’Köszönöm addig is…’ (melyik gyakorló orvos nem ismeri a betegek szokásos hálamondatát) című önéletrajzi regénye posztumusz kötetként 1956-ban jelent meg.

(MUNK ARTÚR - AZ ÍRÓ, AZ ORVOS, A HUMANISTA , SZABADKA SZERELMESE)