Ferences templom

Ferences templom

Barátok temploma - a szabadkaiak legtöbbször így emlegetik egyik legszebb templomukat, a Ferences templomot. A templom, mely a legrégibb a városban, gyönyörű belső díszítéseivel, hatalmas templombelsőjével, zengő orgonájával és hihetetlen hangulatával bármely keresztény város méltó éke lehetne.

Szent Ferenc testvérei erre a vidékre először Dalmáciából érkeztek a törökök kiűzése után. Hosszú évek sora óta szerzetesek már vidékeinken, s ma A Ferenc-rendiek három rendházzal rendelkeznek a Szabadkai Egyházmegye területén: Szabadkán, Bácson és Újvidéken. Ezen rendházak a Horvát szent Cirill és Metódról elnevezett rendtartományhoz tartoznak, zágrábi székhellyel. Az I. Világháború előtt a Szent Kapisztrán János rendtartományhoz tartoztak.

 A Szabadkai rendház a legrégibb az egyházmegyében. 1686-tól létezik, s erdetileg a régi vár alapjain lett felépítve (kezdetben a ferencesek miséiket az egykori vár kápolnájában tartották). Templomuk építését 1730-ban kezdték meg, s 1736-ra már állt, az akkor még egy toronnyal rendelkező templom, s mellette a rendház. A valamikori vár déli részét magasabbra emelve alakították ki a tornyot. A templom védszentje Szent Mihály arkangyal lett.

 A másik torony jó kétszázhetven évvel az első után, 1907-08-ban, a nagy átalakításkor épült, Aigner Sándor budapesti építész tervei szerint. A Barátok temploma így nyerte el mai, végleges formáját.

 A templom belső terét tekintve a neogótikus és neoromán stílusjegyek dominálnak. A falakon és a boltívesre kialakított mennyezeten szimmetrikus, szemkápráztató motívumok futnak végig. Gyönyörű fehétmárvány főoltárán Szent Mihály arkangyal látható a karddal. De több mellékoltár is található a templomban (kettő a baloldali, egy pedig a jobboldali mellékhajóban, illetve egy Szent Ferenc- és Szent Antal-oltár a főhajó jobb és bal oldalán).

A templom első orgonáját a pécsi Bibert József készítette 1904-ben. 1933-ban Majdak mester egy 12 regiszteres, kétmanuálos orgonát épített a régi helyébe. Idővel szükségesnek látták az orgona bővítését, így 1939-ben Majdak 8 új regisztert épített be az orgonába. 1969-ben az orgonát elektromos trakturával látták el. Ez az ország egyetlen elektrop neumatikus orgonája.

A templomhoz tartozik az ún. Fekete Boldogasszony kápolna is, melynek legrégibb ereklyéje a Fekete Mária kegykép. Színének népies magyarázata eltér a megszokottaktól: Heródes katonái keresték a kicsi Jézust, hogy őt is kivégezzék. Mária cigányasszonynak volt öltözve, elmentek mellette a katonák, így megmenekültek. „Azé lett szerecseny a Szűz Mária.” A XVII. században már bizonyosan meglévő kegyképet a XIX–XX. század fordulóján helyezték a Mamuzsits Lázár polgármester felesége, Elizabet asszony készíttette díszes carrarai márványoltárra.

A ferencesek 1751 óta vezetnek évkönyvet, ami rendkívül fontos dokumentum a város történelmére vonatkozóan.

http://szabadkavaros.blog.hu/