Bagolyvár

Bagolyvár

A Bagolyvár a mai Palics egyik jelképe. A svájci típusú villák ihlette épületet többszínű zsolnai kerámia cserepek teszik ékessé. A tetőszerkezetet a ’80-as években felújították, ám egyéb renoválás nem történt. Ma állami tulajdont képez, mint sok más elkobzott délvidéki kastély és kúria, ám az állam nem fordít gondot a rendbetételére, a visszamagánosításra pedig a mai napig nem történt meg. Így a világ első olimpiai faluja elhagyatottan méltatlan állapotban magasodik a Palicsi-tó partján.

A Bagolyvár építtetése Vermes Lajos, a sport szerelmesének nevéhez fűződik. Budapesten orvosnak készült, majd tornatanári végzettséget szerzett, mindeközben fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy Palicson versenyezhessenek Európa legnevesebb sportolói. Vermes Lajos alig volt húsz éves, mikor megszervezte az első Palicsi Olimpiai Játékokat, amit a sporttörténet a modern kori olimpiai játékok elődjének tart. 

Vermes Lajos a családi vagyon felhasználásával ekkor építette fel a Bagolyvárat, ahol a Palicsra érkező sportolókat szállásolta el. Így ezt az épületet joggal tekinti a sporttörténet a világ első olimpiai falujának.

Majd 1884-ben felépítette a palicsi kerékpárpályát, amely akkoriban Európa harmadik leghosszabb ilyen jellegű versenypályája volt, illetve az egyetlen az országban.

A Palicsi Olimpiai Játékok sikerének az első világháború vetett véget. Vermes Lajos minden vagyonát a sportra áldozta. Elszegényedve és elfeledve 1945-ben, 85 éves korában hunyt el.

1995-ben elkészült a Vermes-szobor, melyet a Bagolyvár mellett tekinthetünk meg.

(Délvidéki utazás)